Nyomdok
01.05.1778.
Megkezdte munkáját Zomborban a NORMA, három hónapos tanfolyam a négyéves iskoláztatáson belül a tanítók képzésére, akik két ilyen tanfolyam végeztével tanítói vizsgát tettek. A Normát, Dél-Kelet-Európa első szerb, majd a többi szláv nép tanítóképzőjét a zombori Avram Mrazović alapította egy évre rá, hogy kinevezték Torontál, Baranya, Bács, később pedig Bánát megye minden szerb iskolájának felügyelőjévé, s székhelyéül Zombort választotta.
02.05.1802.
Átadták rendeltetésének a Ferenc József csatornát, későbbi elnevezése szerint a Bácskai Nagycsatornát. A csatorna Kis József és testvére, Gábor elképzelése és tervei alapján összekötötte Monostorszegtől a Dunát Bácsföldvárig a Tiszával. A Kis-tesvérek kezdték meg a földmunkákat, de miután túllépték a költségvetést, leváltották őket, az építkezést másra bízták, őket pedig még meg se hívták a nagy mű, az Osztrák Császárság addigi legköltségesebb gazdasági létesítményének átadására.
03.05.1781.
Hersching Dániel, pécsi kanonok és a királyi iskolák igazgatója elhelyezte Zomborban a LATIN ISKOLA alapkövét, amelynek alapjain közel egy évszázad múlva a mai Gimnázium épületét emelték. A nagyszabású rendezvényen “illír” nyelven alkalmi beszédek hangoztak el, a Szentháromság templomban ünnepi misét szolgáltattak, a Magisztrátus pedig ünnepi ebédet adott az előkelőségeknek, miközben zúgtak a harangok és dörögtek a mozsárágyúk.
05.05.1883.
06.05.1793.
Monostorszegnél megkezdték a csatorna ásását, ami Kis József tervei alapján Bácskát átszelve összeköti a Dunát a Tiszával. A munkálatokban 3.000 dolgozó vett részt. A nehéz földmunkák miatt Kis József túllépte a határidőket és a költségvetést is, ezért 1797-ben leváltották kivitelezői tisztjéről. A Ferenc József Csatorna 1802-ben készült el, 3.062.690 forint költséggel, ami az Osztrák Császárság legdrágább gazdasági létesítményévé tette. Ma Bácskai Nagycsatornának nevezik, és Bezdántól indul, mert a Duna 1856-ban hordalékával elzárta a csatorna bejáratát, amit ekkor át kellett helyezni.
06.05.1871.
Jovan Jovanović Zmaj elküldte a világon az első képeslapot a zombori Dimitrij Manojlović ügyvéd címére. A feladó a lapot Petar Manojlović földmérnök-parancsnok ötlete alapján rézmetszetként készíttette el a bécsi Waldheim nyomdában. A képeslap pánszláv eszméket hirdetett, mert a címzésre szolgáló szalagot tartó sárkány szárnyai beárnyékolták Konstantinápoly és Moszkva körvonalait, ezért az óvatos ügyvéd azzal a megjegyzéssel küldte vissza a feladónak, hogy „Semmi dolgom a sárkánnyal – nem veszem át”. E képeslapot ma igen magasra értékelik a gyűjtők körében.
