Nyomdok
15.06.1778.
Zomborban megtartották Bács megye közgyűlését, amelyen felolvasták és ünnepélyes keretek között átadták Mária Terézia császárnő OKLEVELÉT A ZOMBORI KERESKEDŐKNEK. Az oklevél feladatként rögzíti a kereskedők szervezetének, hogy céh-zászlót szerezzenek be; tagsági díjat szedjenek; oldják meg a céh-dokumentáció őrzését; hogy minden kereskedő rendszeresen járjon istentiszteletre; hogy öregbítsék üzleti becsületük hírnevét, és az idősebbek adjanak példát a fiatalabbaknak; megengedi, hogy tagsága sorába máshonnan származó kereskedőket is felvegyen; követeli, hogy a tagság akadályozza meg az illegális kereskedést, és hogy a gazdasági nehézségekkel küzdő tagokat megsegítsék. Az oklevelet latin nyelven fogalmazott levelükben a pravoszláv boltosok kérelmezték.
15.06.1875.
Zomborban megszületett STEFAN (STEVAN) ILKIĆ, végzett zombori tanítóképzős, a kijevi vallástudományi akadémia hallgatója, aki betegsége miatt kénytelen elhagyni ezt az intézményt, ellenben a 19. és a 20. század fordulóján szülővárosában a helybeli szerbek társadalmi életének kiemelkedő személyiségévé lett. Tanított a Pravoszláv általános hitvalló iskolában, tollnoka volt a Szerb olvasókörnek és a Zombori Szerb Nők Jótékonysági Szövetkezetének, alelnöke a Zombori Szerb Dalegyletnek, egyik alapítója a Zombori Szerb Könyvtárnak. Munkatársa a Školski listnek, társszerkesztője a Slogának, szerkesztője az 1908-as évi Nagy szerb képes kalendáriumnak. Ezt követően presbiterként szerzetesi csuhát öltött Kikindán, majd Zomborban a Szent Stefán kolostor szerzetese lett. A két háború között (1921 – 1941) igazgatója volt a Városi Könyvtárnak, szerkesztője és kiadója a Duhovna straža (Szellemi őrhely) című, vallási fölvilágosító, a szerzetesi és az egyházi életről szóló folyóiratnak. Zomborban hunyt el 1963. május 9-én.
15.06.1889.
A zombori Sportegylet szervezésében sajátos atlétikai rendezvényt tartottak a VERSENYZÉS ÜNNEPE elnevezéssel, amelyen a jelentkezők diszkoszvetésben, súlylökésben, magasugrásban, rúdugrásban, 400 és 800 méteres akadályfutásban, 800 méteres síkfutásban versengtek, de a bajnokság egyetlen eredménye, egyetlen győztes neve se maradt a följegyzések között. A sportegylet tagjai egyébként ezt az erőpróbát megelőzően két héttel 32 kilométeres távon gyaloglóversenyt tartottak. Idővel az atlétikai küzdelmek gyakoribbak lesznek és különösen a középiskolás fiatalok között lelnek lelkes népszerűségre.
17.06.1883.
Felszentelték a Szentháromság templom ötvenhárom és fél méter magas tornyát, amit jelentős mértékben felújított Firl Károly vállalkozó, Zelerin Mátyás ács és tetőfedő, a torony hegyébe pedig Krippner József ács helyezte fel a keresztet, mindhárman budapesti lakosok. A krónikás följegyezte, hogy a torony csúcsán lévő keresztalmába a következő szövegű iratot helyezték el: Dicsértessék a Jézus Krisztus! Fehér Gyula apát, zombori plébános úr az elsőáldozók részvételével … megszentelte a keresztet – feltámadásunk jelképét. A világ mintegy kétszáz millióra tehető hívőjének főpásztora ekkor XIII. Leó szentatya, sorrendben a 259. pápa. Magyarország apostoli királya őfelsége I. Ferenc József császár… Az arra érdemesültek hosszú névsorában ezen iratban helyet kapott Hoffman Mihály polgármester, Czedler János főkapitány… valamint minden zombori szenátora
20.06.1749.
Első ízben hívta meg Galántai Esterházy Ferenc Pozsonyba, a vele azonos rangú városok tanácskozására a röviddel korábban szabad és királyi rangra emelt város, Zombor Magisztrátusának képviselőit. A meghívás mellett a gróf gratulált a városvezetésnek annak a nagy ajándéknak az alkalmából, amiben Mária Terézia császárnő részesítette a várost, jókívánságait fejezte ki a gyors fejlődés érdekében és jószándékáról biztosította a várost.
