Градска библиотека "КАРЛО БИЈЕЛИЦКИ", Краља Петра I 11, 25101 Сомбор, 025/431-011, 025/482-827

Nyomdok

16.09.1882.

Átadták rendeltetésének a jelentős mértékben átépített MEGYEHÁZA ÉPÜLETÉT Zomborban. Az elsődleges épületet még 1808-ban emelték a megyei hivatalok számára, az épület homlokzata az átépítés során nyerte el a mai klasszicista képét, az oldaltornyoktól kezdve pedig egy hátsó szárnyat is hozzáépítettek a meglévő épülethez, ami által négyszögű alakot nyert. A tervező Partos Gyula építész, a kivitelező Decer Ferenc volt, a munkálatokat Kovácsfi Kálmán mérnök ellenőrizte. Az átépítés előszámlája 120.000 forintra szólt, de a költségek végül 422.000 forintra duzzadtak. Az épület a mai Zombor jelképe, a tizenkilencedik század végétől kezdve pompás park veszi körül.


17.09.1888.

A mai Dositej Obradović utcában, a Čarš család magánházában megkezdte munkáját a KERESKEDELMI KÖZÉPISKOLA, amelyből három év múltán 19 végzős diák került ki. Az egykori iskola munkáját és hagyományát a mai Közgazdasági Középiskola folytatja. Idővel ez az oktatási intézmény nevet cserélt, jobb és rosszabb időket is megért, jelentős tanárai és diákjai voltak, de mindvégig azonos volt a célja: gazdasági irányultságú középiskolai végzettséget nyújtani.


17.09.1945.

Megérkeztek az első, főként a Kordunról származó kolonisták (telepesek) Kerényre, előbb 10 gazda családja, majd hamarosan újabb 76 család, hogy végül 1.071 család 5.770 tagja foglalja el a Duna-menti svábok által a második világháború végén elhagyott házakat. A telepesek hat hónapon át érkeztek, köztük ezret meghaladta a Népfelszabadító háború volt harcosainak száma, 176-an pedig az 1941-es Emlékérem viselői voltak. Kerény új lakosai 1948 őszén KLJAJIĆEVO-ra változtatták a település nevét, Miloš Kljajić, a volt otthonukból származó frontharcos emlékére.


18.09.1799.

Zomborban megszületett JOVAN HADŽIĆ, írói álnevén Miloš Svetić, korának egyik legismertebb zombori polgára és a legtanultabb szerbek egyike, jogász és irodalmár, a Szerb Matica alapítója és első elnöke, a Szerb Írásbeliség Egyesületének alapításától fogva tagja, a szerb törvények megfogalmazója, az Első szerb felkelés történetírója, akinek munkásságát igazságtalanul háttérbe szorította a Vuk Karadžić nyelvi reformjával szembehelyezkedő magatartásáért való kiközösítés. Kitüntetéssel végezte a jogot Pesten és Bécsben, majd ügyvédi irodát nyitott Újvidéken, ahol elnöke volt a Szerb Olvasókörnek és 19 éven át fizetés nélkül igazgatta a Szerb Gimnáziumot. Kivette részét a politikai tevékenységből, szerkesztette a Letopis, a Golubica, az Ogledalo srpsko…folyóiratokat, íróként, valamint Goethe, Schiller és mások avatott fordítójaként is kitűnt. Újvidéken hunyt el 1869. május 3-án, ott is temették el.


20.09.1772.

Zomborban megszületett AVRAM MAKSIMOVIĆ, tiszteletes és hitoktató, az első szerb méhészeti könyv szerzője, a zombori Szerb Olvasókör megalapozója és első elnöke. A karlócai papnevelde befejeztével Újvidéken szerpappá szentelték, ezt követően Szivacon tanítóskodott, majd 1794-től plébános a mai Regőce helyén álló Leđenben, ahol megismerkedett a példás kertészettel, konyhakertészettel és méhészettel. Az ott szerzett ismereteit magával hozta Zomborba, ahol mintagazdaságot hozott létre, miután kinevezték a Szent György templom plébánosává. Budán jelentette meg 1810-ben a méhészettel foglalkozó Novi pčelar című könyvét. Amikor a Tanítóképző oktatók nélkül maradt, fiával, Gavroval és Mojsije Ignjatovićtyal átvette minden tárgy tanítását, mindaddig, amíg az új oktatók meg nem érkeztek, és így megmentette a képzőt a bezárástól. Zomborban hunyt el 1845. július 13-án, ahol el is lett temetve.


20.09.1921.


21.09.1921.

ERDEI ALADÁR zombori patikus Celjén megszerezte Jugoszlávia első sakkbajnoki címét. Tizenhárom legerősebb versenyző vett részt a bajnokságon, de a három, külföldön is elismert sportoló, dr. Milan Vidmar, Sava Gerdec és Bora Kostić távol maradt. Általános meglepetésre Erdei megelőzte a későbbi, hosszú éveken bajnoki címet viselő sportolókat, a kúlai Mirko Königet, a zágrábi Vladimir Vukovićot és másokat, amikor megszerezte a bajnoki elismerést. A győztes az akkor még Jugoszláviában is forgalomban lévő 3.000 magyar korona jutalmat kapott. Később Erdei Budapestre költözött, ott hunyt el 1957-ben.Kisboldogasszony napján megszentelték és átadták rendeltetésének a Tanítóképző (Preparandium) épületét, amelynek kupoláját a következő aranybetűs fölirat díszíti: Georgije Branković Pátriárka A Szerb Népnek, amit a bejárat mellett elhelyezett fekete gránitlapon olvasható szöveg értelmez. A szöveg – természetesen fordításban így hangzik:A PRAVOSZLÁV SZERB HITVALLÁSÚAK TANÍTÓKÉPZŐJÉNEK ÉPÜLETÉTGEORGIJE BRANKOVIĆKARLÓCAI ÉRSEK, SZERB PÜSPÖK ÉS PÁTRIÁRKA,VOLT KÖRZETI ESPERES ÉS ZOMBORI PLÉBÁNOS, EZEN ISKOLA IGAZGATÓJAI. FERENC JÓZSEFCSÁSZÁRI ÉS APOSTOLI KIRÁLYI FELSÉG BOLDOG URALKODÁSA ALATT EMELTETTEÉS HAGYATÉKUL ÁTADTA A ZOMBORI SZERB PRAVOSZLÁV EGYHÁZKÖZSÉGNEK A NÉP OKTATÁSA IRÁNTI SZERETETE JELÉÜL 1895-BEN.