1360-1686            Az évszázadok ködéből 1360-ban bukkan a történetírás világára Zombor története, amikor hatalma teljében a Bodrog-vármegye főispánjait adó Czobor nemesi család birtokán említésre kerül a Szent Mihály település. A Czoborok a délről hallatszó harci dobok közeledtétől rettegve 1478-ban befejezték az itteni erődítmény építését, amelynek falai 1541-ben képtelenek ellenállni az oszmán seregnek és a hely iszlám uralom alá kerül, hogy két évre rá a török defterekbe már mai nevén, Zomborként kerüljön bejegyzésre. A törökök 146 évig tartó zombori uralmáról szinte semmilyen anyagi emlék nem maradt fenn, kivéve az adókönyvek és az irodalmi útirajzok feljegyzéseit, amelyekből tudjuk, ez időben jelentős kereskedelmi várossá fejlődött, itt keresztezték egymást a karavánutak, itt volt a náhia központja, számos bolttal, szentéllyel, iskolával, fogadókkal és szerájokkal
	1687-1749 A törökök kiűzetését követően Zombort 1687. szeptember 12-én az Osztrák császársághoz csatolták, és itt élte meg a város hatalmának és tekintélyének csúcsát. A Tisza-menti katonai krajina (körzet) keretébe tartozva 1702-ben Zombor katonai palánk, az úgynevezett váradi háborúban a törökökkel szemben szerzett érdemei folytán pedig 1717-ben katonai városi rangot kapott. A bécsi udvarnak kifizetett 150.000 aranyforintért a zomboriak szabad királyi város rangjára emelték városukat..   Zombor pravoszláv és római katolikus vallású polgárai külön megállapodás alapján 1748. július 1-én a Kivételtevő oklevélbe iktatták az úgynevezett alternatívát, amit a főbíró megválasztásának módját szabályozta, mandátumonként más vallási csoport jelöltjének biztosítván a megválasztás jogát.
	1750-1843 Az elibertációval a város a polgári társadalom küszöbére lépett és gyors fejlődésnek indult, közigazgatási, társadalmi, szellemi és művelődési központtá vált. 1786-ban Bács-Bodrog vármegye székhelyévé vált. A szerb pravoszláv hitközség 1759-ben négy éves grammatikai iskolát alapított és saját költségén tartotta fönn, négy évre rá létesült a latin iskola, amit a ferencesek vezettek; 1778. május elsején a Norma megnyitásával Avram Mrazovity lefektette a szerbek és a vidéken élő más szlávok tanítóképzésének alapjait, amelyekre a mai Tanítóképző Kar alapult. A leendő város urbanisztikai képéből erőteljesen kiemelkedik 1763-ban az 1743-ból származó ferences konviktus mellett épült Szentháromság templom; a pravoszláv hívők 1761-ben emelik a Szent György templomot, a század végén pedig a Szent János templomot. A mai Szentháromság téren 1763-ban felépítették a Grassalkovich-palotát, ami a császári vagyonigazgatásnak adott otthont, innét irányították a németek betelepítését.
	1844-2003 Ez az általános előrehaladás különösen a tizenkilencedik században jutott kifejezésre. A felvilágosult abszolutizmus megkésett hullámverése nyomán 1844-ben megalakul a Magyar Olvasókör, 1845-ben pedig a Szerb Olvasókör. Az ötvenes és hatvanas években létesült nyomdákkal Zombor csatlakozott a Guttemberg-galaxishoz. A 19. század második felében és a 20. században számos lap és folyóirat látott napvilágot: az Ipar, a Školski list, a Bácska, a Bačvanin, a Sloga... A tizenkilencedik századi szerb nyelvű zombori irodalmi kiadványok között jeles a Prijatelj srpske mladeži (1866 – 1867) és a neves ifjúsági lap, a Golub (1879 - 1914), amelyben zsengéit nem egy későbbi jelentős író tette közzé (Vojislav Ilić, Jovan Dučić, Aleksa Šantić, Miloš Crnjanski és mások). Dr. Milan Jovanović Batut 1880-ban rövid lélegzetű vállalkozása a Zdravlje egészségügyi ismeretterjesztő kiadvány megjelentetése. Nyomdokaikat ma a Somborske novine, a Dometi folyóirat és a korszerű elektronikus média követi. Zombor szellemében és szellemiségében a hagyomány nyomai és a korszerűség keresztezik egymást. Zomborban nevelkedett Vasilije Damjanović, az első szerb aritmetika szerzője, Nikolaj Šimić, az első szerb logika alkotója, Ivan Jugović, a belgrádi főiskola alapítója. Josip Šlezinger, a szerb polgári zene előfutára, Jovan Hadžić költő, a Szerb Matica alapítója, Samuilo Maširević és Georgije Branković pártiárkák, Petar Konjović zeneszerző, Veljko Petrović és Herceg János írók, Juhász Árpád és Konjović Milan festők... Zomborban írta Laza Kostić a szerb irodalom egyik legszebb szerelmes versét, a Santa Maria della Salutet. Zombor ma községi székhely és az apatini, kúlai és hódsági községet magába ölelő, 2.386 négyzetkilométeren fekvő, az 1991-es népszámlás szerint 216.000 lakost számláló Nyugat-Bácska központja. Zombor község 1.200 négyzetkilométeren terül el, 15 faluval és 16 nagyobb tanyai teleüléssel összesen mintegy 100.000 lakosa van, aminek fele a városban él T